Alapítónk, L. Ron Hubbard
L. Ron Hubbard, a Szcientológia alapítója 1911-ben született az egyesült államokbeli Nebraska államban, Tilden városában. Anyja abban az időben kivételesen műveltnek számított, így a könyvek és az olvasás iránti szeretete hamar kialakult. Édesapja az USA tengerésztisztje volt, így megadatott számára a lehetőség, hogy édesapjával utazhasson, és már nagyon fiatalon bejárja az államokat. Talán a kalandok szeretete, a felfedezés, megismerés és tudás iránti vágy eredményezte, hogy 13 évesen ő lett Amerika legfiatalabb Sas cserkésze, így ő képviselte az amerikai cserkészeket Calvin Coolidge, az Egyesült Államok akkori elnöke előtt.
Apjának egy tiszttársa, aki Sigmund Freud alatt tanult, keltette fel figyelmét az emberi lélek, más néven psziché iránt. Thompson kapitány bevezette a fiatal L. Ron Hubbardot a pszichoanalízis elméletébe. Akkoriban még nagyon kevés kutatás létezett az emberi viselkedéssel, az elme működésével kapcsolatban, így figyelme e terület felé fordult, ahol sokkal több volt a kérdés, mint a válasz.
Apja távol-keleti megbízásai járultak hozzá ahhoz, hogy 16 évesen bejárhassa Ázsiát és ott olyan embereket, olyan kultúrákat ismerhessen meg, amelyekről abban az időben még olvasni sem volt könnyű, nyugati ember pedig csak igen ritkán jutott el oda.

400 ezer kilométert utazott Indiában, Kínában, Japánban és a Fülöp-Szigeteken. Olyan titokzatos bölcsességeket láthatott, amelyek egyáltalán nem illettek bele a nyugati, egyre inkább materialista világszemléletbe. Utazásai során bebocsátást nyert buddhista kolostorokba, és az emberiség legrégebbi bölcsességeit rejtő védikus himnuszokat is láthatta. Olyan csodáknak lehetett tanúja, amelyekre nem létezett tudományos magyarázat, ám mégis léteztek
1929-ben visszatért az Egyesült Államokba, és a George Washington Egyetem mérnöki karán tanult precíz, tudományos módszertannal. Itt találkoztak először az addig általa megismert misztikus, megmagyarázhatatlan tények a tudományos igényességgel és precizitással. Világosan látszott számára, hogy ha valóban előre szeretne lépni a megismerésben, akkor a túlélés kérdéseit, az emberi gondolkodás és az emberi elme kérdéseit tudományos precizitással kell vizsgálnia.
400 ezer kilométert utazott Indiában, Kínában, Japánban és a Fülöp-Szigeteken. Olyan titokzatos bölcsességeket láthatott, amelyek egyáltalán nem illettek bele a nyugati, egyre inkább materialista világszemléletbe. Utazásai során bebocsátást nyert buddhista kolostorokba, és az emberiség legrégebbi bölcsességeit rejtő védikus himnuszokat is láthatta. Olyan csodáknak lehetett tanúja, amelyekre nem létezett tudományos magyarázat, ám mégis léteztek.

1929-ben visszatért az Egyesült Államokba, és a George Washington Egyetem mérnöki karán tanult precíz, tudományos módszertannal. Itt találkoztak először az addig általa megismert misztikus, megmagyarázhatatlan tények a tudományos igényességgel és precizitással. Világosan látszott számára, hogy ha valóban előre szeretne lépni a megismerésben, akkor a túlélés kérdéseit, az emberi gondolkodás és az emberi elme kérdéseit tudományos precizitással kell vizsgálnia.
Tagja volt az Amerikában magfizikát hallgató egyik első évfolyamnak, ahol érdeklődése egy újabb cél felé fordult: hogyan lehetne beazonosítani az élet forrását? Mi okozza azt, hogy az energia apró, mérhető és megfigyelhető részecskéi életet formálnak?
1932-ben utazásai folytatódtak, több, távoli, primitív vidékre szervezett expedíciókat, ahol érintetlen, ezer éves kultúrákat tanulmányozhatott. Tagja volt az amerikai Felfedezők Klubjának, valamint időközben pilóta jogosítványt is szerzett. Légi mutatványai miatt az újságok a “Villám Hubbard” nevet adták neki.

Az egyetemet befejezve a gazdasági világválság mélypontján hivatásos író lett, kalandjait akciódús történetekben adta vissza. A fantasy, sci-fi, vadnyugati történetei iránti kereslet óriási volt, így csakhamar igen keresett és jól fizetett író lett. A Guinness World Records 2006-ban L. Ron Hubbardot, mint a világon a legtöbb nyelvre fordított szerzőt ismerte el, amely rekord azóta sem dőlt meg.

1932-ben utazásai folytatódtak, több, távoli, primitív vidékre szervezett expedíciókat, ahol érintetlen, ezer éves kultúrákat tanulmányozhatott. Tagja volt az amerikai Felfedezők Klubjának, valamint időközben pilóta jogosítványt is szerzett. Légi mutatványai miatt az újságok a „Villám Hubbard“ nevet adták neki.
Az egyetemet befejezve a gazdasági világválság mélypontján hivatásos író lett, kalandjait akciódús történetekben adta vissza. A fantasy, sci-fi, vadnyugati történetei iránti kereslet óriási volt, így csakhamar igen keresett és jól fizetett író lett. A Guinness World Records 2006-ban L. Ron Hubbardot, mint a világon a legtöbb nyelvre fordított szerzőt ismerte el, amely rekord azóta sem dőlt meg.
Az emberi elme és a tudomány 1950-ben megjelent könyvében találkozik, melynek a Dianetika – A szellemi egészség modern tudománya címet adta. Ebben a teljesen új megközelítésben az olvasó ugyanis nemcsak egy filozófiai okfejtést tarthat a kezében, hanem egy precíz, tudományos igényességgel megalkotott művet, amely azonban a közemberek számára is érthető és használható, mivel a könyv nem csak a problémát veti fel, hanem megoldást is ismertet hozzá.
A könyv hatalmas sikerét követően világméretű mozgalom indult, olvasói levelek ezrei árasztották el, mert a Dianetika eljárásmódja működőképesnek bizonyult. 1954-ben alakult meg a Szcientológia Egyház, miközben kutatásai fáradhatatlanul folytak az emberi elme és lélek irányába. Harmad évszázadnyi kutatásait, felfedezéseit háromezer szalagra rögzített előadása és több száz könyve örökíti meg, amelyek ma a Szcientológiát alkotják.
Felbecsülhetetlen értékű tanításait csak az tudja igazán értékelni, aki megismeri és kipróbálja ezek egyszerűségét és működőképességét az élet különböző, igen szerteágazó területein. Hiszen ahogy egyszer L Ron Hubbard is megfogalmazta: „ahhoz, hogy ismerjük az életet, élnünk kell azt…“