Különleges konferenciát tartottak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából a Szcientológia Egyház és a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány magyarországi képviselete szervezésében.

Az est házigazdája, Nyitrai Eszter volt, aki már sok éve a Fiatalok az emberi jogokért szervezet oszlopos tagja. Eszter hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja megmutatni, mindig lehet valamit tenni ezekért a jogokért, bárhol is vagyunk a világban.

A résztvevők az előadások megkezdése előtt körbejárhatták a Szcientológia Egyház által biztosított audiovizuális kiállítást, amely bemutatta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30 pontját. A rendezvény keretén belül a résztvevőknek lehetőségük nyílt megnézni egy kisfilmet, amely az emberi jogok történetébe való betekintésen túl sokkoló adatokat nyújtott szegénységről, jogtalan börtönbüntetésekről és éhínségről. A kisfilm tökéletesen megmutatta, hogy azok, akik ma harcolnak ezek ellen, nem szuperhősök, hanem hétköznapi emberek.

Az első előadó saját területén az egyik legkiemelkedőbb emberjogi történész professzor. Dr. Szikinger István, alkotmányjogász kiemelte, hogy noha az egyetemes jogok elméletileg mindenkit megilletnek, a kereteik nemzetileg korlátozottak és nem feltétlenül valósulnak meg. Ennek köszönhetően sok különbözőség és egyenlőtlenség alakul ki.

„Az emberi jogok minden embert megilletnek és át kell lépni a szuverenitáson. Nem lehet, hogy egy nép módszeresen hozzálásson saját népe irtásához” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy az ENSZ is igyekszik ez irányba haladni és törekedni arra, hogy az emberi jogok betartása mindenhol és mindenkire vonatkozzon.

Szabó Juditnak az UNICEF bajnokának a gyermekjog, illetve a gyermekétkeztetés a szívügye. Két gyermeke megszületése után még nyilvánvalóbbá vált számára, hogy a gyermekek nem ugyanazokkal az értékekkel és lehetőségekkel kerülnek be az iskolába. A közösségi médián folytatott tevékenységének köszönhetően találta meg őt az UNICEF, és lett később az egyik bajnokuk. Így lehetősége nyílt a követőbázisát használva a megfelelő irányt megmutatni és segíteni. Előadásában szó esett a gyermekek egyre kiszolgáltatottabb helyzetéről, amelyre a jelenlegi háborús környezet is nagy hatással van. A második világháború óta nem volt a gyerekeknek akkora szüksége a támogatásunkra, mint napjainkban. Éppen ezért Szabó Judit arra helyezte a hangsúlyt előadásában, hogy civilként képesek vagyunk hatást gyakorolni a környezetünkre és a társadalmi nehézségekre:

„Hiszem, hogy a jó dolgok terjedni tudnak. Ezek azok, amiket bárki meg tud tenni. Többen kérdezték tőlem az elmúlt időszakban, hogyan léphetnek fel és foglalhatnak állást a jelenlegi társadalmi problémákkal kapcsolatban, ha nem rendelkeznek minden oldalról a helyes információkkal? Az emberi jogok azok, amiket elő lehet ilyenkor venni és hivatkozni tudunk rájuk. Ezek azok, amik pártállástól, vallástól függetlenek és mindenki egyetért velük.”

Juditot követte egy szintén neves professzor, aki az emberi jogok fejlődéséről és azok kihívásairól osztott meg elgondolkodtató adatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy ne higgyük, hogy az emberi jogok fogalmának fejlődése véget ért. Újra és újra meg kell tölteni tartalommal, és segíteni kell hozzáigazítani a jelen kor felfogásához. A nemzedékek közötti különbségek egyre nagyobb gondot és fejfájást jelentenek. Ehhez pedig még hozzáadódnak a technológia fejlődésével járó nehézségek is. 

Megoldásként javasolta az emberi jogok oktatását, a nemzetközi együttműködést, a méltányos törvénykezést és a háborúmentességet, amelyek együttesen hozhatják el a békét a földre. 

Gondolatait egy remek idézettel foglalta össze Fukuyamától: 

„A bizalom alapvető fontosságú a társadalomban az emberi jogok megvalósulásához.”

Ehhez a szemlélethez kapcsolódott hozzá az est következő előadója, Miklovicz Attila, vallástudós, a Szcientológia Egyház Társadalmi kapcsolatok irodájának igazgatója. Az Egyház alapítója, L. Ron Hubbard úgy fogalmazott, hogy „Azon a napon, amikor teljes mértékben megbízhatunk egymásban, béke lesz a földön”. Miklovicz Attila elmesélte, miért helyez egy új vallási mozgalom ekkora hangsúlyt az emberi jogokra, és kitért arra, hogy ezek a jogok hogyan jelennek meg a Szcientológia hitvallásában.

Ismertette a Szcientológia célját: „Egy civilizáció, ahol nincs őrültség, nincsenek bűnözők, nincs háború, ahol a tehetség virágozhat, a tisztességes lények jogai megadatnak, és ahol az Ember szabadon szárnyalhat egyre magasabbra.” Kiemelte, hogy az emberi jogok a világnézeti egyenlőség garanciája, hiszen ebben mindenki egyet tud érteni. A gondolat és vallás szabadsága ezen jogok által biztosított. Ennek köszönhetően pedig bármely személy világnézeti sajátosságát lehetővé teszi.

Az estet természetesen a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország vezetője, Rajkay Emőke zárta. Az alapítvány célja, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának minden pontja bekerüljön az oktatásba. Fontosnak tartják, hogy a fiatalok ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amiket már mások elkövettek a múltban vagy akár a jelenben. Bemutatta a programjukat és azok igen hatásos eszközeit: 30 társadalmi kisfilm minden emberi jogról, interaktív online tanfolyamok és tanári oktató csomagok. Köszönetet mondott a Szcientológia Egyháznak, ahonnan folyamatosan adományként biztosítják számukra az oktató anyagokat.

Olyan megható történeteket is megosztott a közönséggel, mint a kiközösített kisfiú, aki az általuk szervezett rajzpályázatnak köszönhetően végre megtapasztalhatta, milyen egy közösségbe vagy egy igazi családba tartozni.

„Azt gondolom, ez olyan, mint a kertészet. Egy magot elültetünk, és feltételezzük, hogy valami szép növény lesz belőle. Minél jobban ápoljuk, locsoljuk, tápláljuk, annál szebb lesz.”

Arra a kérdésre, hogy miért csinálják a szervezet tagjai ezt a társadalomjobbító tevékenységet, válaszul levetítette a 29. joghoz tartozó kisfilmüket, aminek a címe „Kötelességeink”.

A konferencia üzenetét úgy foglalhatjuk össze, hogy az emberi jogokról folyamatosan beszélni kell és dolgozni kell azon, hogy megvalósuljanak. Viszont mit tudunk civilként tenni? Sokszor egy kis helyen kezdődik: szomszédság, iskola vagy munkahely. Itt kell elkezdeni a felvilágosítást, a beszédtémába való bevezetését, hiszen ha a kis közösségekben nem jelentenek semmit az emberi jogok, akkor máshol sem fognak. Éppen ezért kicsiben kell elkezdeni.

Mindannyian hősökké tudunk válni, mindegy honnan jöttünk vagy mivel foglalkozunk, megtehetünk bármilyen kis dolgot, amellyel tiszteljük a másik személy jogait vagy amivel megmutatjuk neki azokat. Lehet, hogy mindez csak egy mosollyal kezdődik, de az biztos, hogy mindig lehet tenni valamit.