Bérczes István élő példája annak, hogy idős korban sem áll meg az élet. Sőt, lehet még egészségesen és motiváltan haladni számos kitűzött célunk felé. István egy valódi veterán szcientológus, aki az alábbi interjúban mesélt az életéről, a hatásokról, amelyeket létrehozott, és arról, hogy mi motiválta éppen most a lelkésszé válás útján.

Mesélj egy kicsit magadról, hogyan váltál szcientológussá?

Én egy igazán veterán szcientológus vagyok. 1992-ben, vagyis 30 éve találkoztam először ezzel a vallással. Akkoriban egyetlen egyszerű kérdésem volt: hogy én jó vagyok-e vagy rossz. Azt figyeltem meg, hogy csinálok nagyon jó dolgokat, de néha nem úgy viselkedek, ahogy én azt szeretném. Ennek a miértjére kerestem a választ.

Aztán találkoztam a Dianetikával, és elmondták nekem, hogy létezik a reaktív elme és az analitikus elme. Nem volt több kérdésem, ez mindent megválaszolt. Onnantól kezdve rövid időn belül elvégeztem a méregtelenítő programot, és elindultam egy kalandos úton.

Akkoriban a Szcientológia még nem volt ennyire profi és kifinomult, mint ma, de ezek az úttörő évek valójában nagyon szépek voltak. Tulajdonképpen végigkövettem, hogyan működhet egy Dianetika-csoport egy háromszobás lakásban, a Bakáts téren, odáig, hogy most pedig van egy gyönyörű egyházi épületünk. Önmagában felemelő érzés, hogy ennek a fejlődésnek minden állomásán ott voltam. Nagyon sokszor támogattam ezt a fejlődést, ahogy csak tudtam.

Amikor megtudtam, hogy L. Ron Hubbardnak van az üzleti életben is alkalmazható technológiája, akkor csatlakoztam ahhoz a szervezethez, amely jogosult ennek a menedzsmenttechnológiának a terjesztésére, oktatására. Ettől kezdve folyamatosan üzletemberekkel foglalkoztam. Körülbelül 10 ezer órát konzultáltam eddig L. Ron Hubbard menedzsment-technológiáját, és időként a mai napig is végzem ezt a tevékenységet.

A tanulmányaimat pedig furcsamód a járványhelyzetnek köszönhetem. Amikor mindenki bezárkózott és otthon maradt, én fogtam magam, és bementem az egyházba tanulni. Külföldre nem tudtam menni, ezért kihasználtam az időt.

Miután mindennel végeztem, amivel szerettem volna, megcsináltam a lelkésztanfolyamot. Mivel erősíteni akartam a lelkészi közösséget és az egyházhoz való tartozást, eldöntöttem, hogy elvégzem ezt a képzést. Ennek az az érdekessége, hogy valójában 40 évig materialista ember voltam.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy – ez nem azt jelenti, hogy bigott materialista lettem volna – számomra a vallás nem létezett. Egy furcsa, természetellenes képződménynek tartottam. Most viszont, a képzés keretében kénytelen voltam beleásni magam a vallásokba. A tanfolyamon túl még esténként az internetet böngésztem, olvasgattam hozzá anyagokat, hogy tisztuljon a kép. Már teljesen összeállt, hogy miért vallás a szcientológia, és micsoda fontos szerepet töltöttek be mindig is a vallások az emberiség életében.

Milyen érzés most, hogy felszenteltek lelkésszé?

Ez egy nagyon-nagyon felemelő érzés. Megtisztelő, ha az ember a Szcientológia lelkészeinek csoportjához tartozik. Ez saját magam számára is nagyobb megbecsülést jelent. Jó érzés, hogy teljesíteni tudtam. A lelkészképzés alatt fantasztikus volt gyakorlásképpen prédikációkat tartani, amire ráadásul olyan visszajelzéseket kaptam, hogy magam sem gondoltam, hogy ilyen hatást tudok vele kiváltani: a résztvevők teljesen úgy érezték, mintha a prédikáció nemcsak gyakorlat lenne, hanem valóban egy igazi szertartáson hallgatnának engem. Elképesztő élmény, teljesen átszellemültem. Mintha az egész termet betöltöttem volna a lényemmel. Nagyon jó érzés volt, hogy új oldalról ismertem meg saját magamat. Nagyon nagy érték volt, és most is az.

Ez a tanfolyam a szcientológus lét egy magasabb szintje. Mindig, amikor elérek egy új szintet, más emberré válok. Ez most is így lett, teljesen átérzem a fontosságát és jelentőségét, hogy akár egy egész teremnyi emberhez beszéljek, és elmondjak egy prédikációt L. Ron Hubbard üzenetével. Nagyon izgalmas dolgok vannak a Szcientológia vallásának háttere, lelkészsége, szertartásai és prédikációi című könyvben, amelyre a lelkészképzés épül.

Szerinted milyen szerepe lehet a szcientológus lelkészeknek a társadalomban?

A lelkészek nagyon megbecsült emberei a társadalomnak. A Szcientológia lelkészséget nem úgy képzelem el, mint egy hagyományos lelkészséget, amikor az ember egy templomban van, és odamennek hozzá a hívek. A lelkészség számomra annyit jelent, hogy amikor az emberekkel foglalkozom, más hozzáállással tudok velük foglalkozni. Van egy olyan tisztségem is, hogy szcientológusok közötti üzleti vitákat segítek megoldani, hogy a konfliktust békés úton sikerüljön megoldaniuk. Ebben a tevékenységben ezt a tudásanyagot és hozzáállást nagyon jól tudom hasznosítani.

Rendszeresen segítek az egyházunk központjában is. Felhívok embereket, beszélgetünk, beszereznek egy könyvet L. Ron Hubbardtól, amellyel jobbá tudják tenni az életüket, ők pedig mindig hálásak ezért – ez is egyfajta társadalmi szerepvállalás. Eljuttatom az emberekhez az üzenetünket, hogy lehetséges javítani az életbeli helyzeteken.

Mik a terveid a jövőre nézve a lelkészi szolgálattal kapcsolatban?

Szeretném eljuttatni mindezt a tudást és tapasztalatot az emberekhez. Nagyon sokat tudok segíteni azáltal, hogy ezt az utat személyesen már végigjártam. Ma is megkérdezték tőlem, hogy jók-e ezek a tanfolyamok. Én egy élő példa vagyok erre, hiszen sokkal hitelesebb az ember, amikor azt tudja mondani, hogy ezt már megcsináltam, ráadásul 30 éve foglalkozom ezzel. Itt vagyok 70 évesen, élek, egészséges vagyok, tele vagyok célokkal. Többek között a szcientológiának köszönhetem, hogy ma ilyen állapotban vagyok.

Másik oldalról pedig megértettem a vallások szerepét, és most már még jobban tisztelem és értékelem a vallásos embereket. Úgy gondolom, minden vallásos ember valahol egy kicsit jobb ember. A vallások tényleg civilizáltabbá teszik az egyéneket, és ezért minden tiszteletem a hívő embereké, még ha teljesen más vallásban hisznek is.

Köszönjük szépen Bérczes István tiszteletesnek az interjút, és kívánunk neki nagyon sok sikert a lelkészi pályán!