Számtalanszor megtörténhet az emberrel, hogy egy számára okosabbnak, idősebbnek, tanultabbnak tűnő személynek bármit könnyedén elhisz, gondolván, hogy ő „sokkal jobb” nála. Ismerős az érzés?

Talán, már az iskolában belénk ivódik ez a mechanizmus, hiszen az órák célja az, hogy tanulj meg vagy – rosszabb esetben – magolj be mindent, hogy a következő dolgozatra, vizsgára jó jegyet kapj. Emiatt a legtöbb gyerek nem kérdőjelez meg semmit, nem figyeli meg, hogy a dolgok valóban úgy vannak-e, ahogy mondják neki, hanem csinálja, amit a tanár mond. Ha egy diák mégis megpróbál kérdéseket feltenni – akár meg is kérdőjelez egy-egy állítást –, sok esetben leértékelik őt ezért, így a továbbiakban inkább elnyomja magában az ilyen szándékait.

Aztán mindez folytatódik a „nagybetűs” életben, amikor a főnök veszi át a tanár helyét, de ekkorra már példás gyerekként megtanultuk, hogyan kell azt csinálni vagy mondani, amire utasítanak.

Miért probléma ez?

A gond az, hogy sokan emiatt nem tanulnak meg összefüggésekben, megoldásokban és önállóan gondolkodni. Ez pedig visszaveti a fejlődést, mind egyéni, mind társadalmi szinten.

Talán van olyan hatalom vagy érdek, ami ezt tartja követendő példának – de biztosan nem a józanul gondolkodó emberek.

Egy ideális jövő kezdete a társadalom számára

Ezért is lenne oly lényeges az oktatás reformja, hogy a ma gyermekei a jövő intelligens, a társadalmat építő hasznos tagjaivá váljanak.

Mindig is fontos volt, de talán mai társadalmunkban különösen az, hogy önállóan gondolkodó, döntésképes emberek kerüljenek ki az iskolákból. Olyanok, akik képesek megvizsgálni, tanulmányozni dolgokat és kiértékelni az adatokat a saját megfigyeléseik alapján.

Nem sok jóra vezet, ha az ember egyszerűen csak elhiszi, amit mondanak neki.

A Szcientológia Egyház egyik alapvető tanítása, hogy az igaz, ami számodra igaz. L. Ron Hubbard, a vallás alapítója így fogalmaz erről egyik írásában:

„Az igaz az ön számára, amit saját maga megfigyelt. És ha ezt elveszíti, akkor mindent elveszített.”

Hogyan hozz döntéseket?

A végső döntést egyedül hozd meg az objektíven megfigyelt és megvizsgált adataid alapján!

A nagy vezetők is meghallgatnak másokat, esetleg csinálnak közvéleménykutatást is, de végül ők maguk, a meglévő adataik alapján választják ki a következő lépést, nem pedig másra hárítják a felelősséget, és csak kapkodják a fejüket, hogy kire hallgassanak. Ebből szinte mindig zűrzavar születik.

Nem vagy képes dönteni valamivel kapcsolatban? Szerezz még több adatot és vizsgáld meg még jobban, egészen addig, amíg elő nem állsz a válasszal!

Előfordulhat-e, hogy utána rájössz, mégsem így kellett volna csinálni? Lehet. De egy dolog az, amikor egy külső személy nyomására, az ő véleményére alapozva cselekszel, és egészen más, amikor felelősséget vállalva, a saját magad elhatározásából teszed a dolgod.

Ha mindezt nem tartod be, akkor nagy eséllyel sérülni fog az önbecsülésed, csökken az önbizalmad, elkezdesz kevésbé hinni saját magadban és a céljaidban. Az élet pedig valahogy sokkal szomorúbb lesz.

Soha ne engedd hát, hogy csökkenjen az integritásod (vagyis szellemi épséged, önbecsülésed), csak azért, mert valaki nagyon határozottan mond valamit! Figyelj oda, vizsgáld meg alaposan, értékeld ki és döntsd el! Ez a személyes integritás.

Sokszor vitatott, hogy ez nem önfejűség és makacsság-e inkább, ami többet árt, mint használ. Ha ezt hallod, akkor figyeld meg, hogy aki erről próbál meggyőzni, az valóban a javadat akarja-e.

Ha a fentiek már kisgyermekkortól ismertek, és a gyerekek ezen elv alapján nőnek fel, akkor egy jóval szabadabb, boldogabb és sikeresebb életet élhetnek. A jövő pedig sokkal kecsegtetőbb egy zömében gondolkodó és döntésképes társadalom kezében.

L. Ron Hubbard rengeteget foglalkozott a témával, mert rájött, hogy a jövő, ennek megértése nélkül, nem tartogat túl sok jót a számunkra.

Olvasd el a személyes integritásról szóló írását, amelyben röviden és egyszerűen megfogalmazza annak lényegét. Egy videó is szerepel a szöveg végén, amely még nagyobb megértést adhat a területről, és megkönnyíti számodra az alkalmazását.