Igaz, a mélyszegénység már lecsökkent hazánkban, ám még mindig akadnak olyanok, akik egy városi, illetve általánosan kulturált körülmények között élő ember számára felfoghatatlanul nehéz körülmények között élnek.

Ilyen Bódvalenke is, egy kis két utcás törpefalu, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A víz nincs bevezetve a legtöbb házban. Sokan csak a kertből vagy a közkútról hordják a vizet. A falu tele van nagycsaládosokkal. Van, ahol hét gyermeket is nevelnek.

Bódvalenke többször kapott már támogatást egyházaktól, segélyszervezetektől, nyertek állami pályázatot, és a közösség próbál kitörni nehéz helyzetéből. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint hogy sok ház falát csodás festmények díszítik, melyektől Bódvalenke freskófaluvá, és ezáltal híressé vált! A világ számos újságjában jelentek meg cikkek arról, hogy 18 európai roma festőművész 33 hatalmas alkotása a házak falán vallásos jeleneteket, helybéli legendákat és klasszikus cigány témákat jelenít meg. A kis borsodi, határszéli falu így a turizmus fellendítésével próbált javítani sorsán, bár nem szokványos turisztikai célpont, hiszen nincs szállodája, étterme, még csak kocsmája sincs a kis két utcából álló törpefalunak. Mégis sokan látogatták még külföldről is a festői tájon elhelyezkedő, falfreskói miatt kis ékszerdobozzá vált Bódvalenkét.

Mivel most a turizmus átmenetileg – ki tudja meddig – szünetel, így a falu lakói, akik közül sokan egyébként is közmunkából és segélyekből tartották fenn magukat, most még nehezebb helyzetbe kerültek. Azon családfenntartók, akik Budapestre jártak dolgozni az építőiparban, most a vírus miatt leállt építkezések következtében munka nélkül maradtak.

Ebben a nehéz helyzetben megoldásért kutatva találta meg egyik lakójuk, egy fiatal, több gyermekes anyuka egy közösségi média felületen a Szcientológia önkéntes lelkészeket – akik rendszeresen támogatnak rászorulókat –, és segítséget kért tőlük.

Meg is érkeztek pénteken egy jelentős rakománnyal, melyet a helybéliek nagy örömmel fogadtak, a polgármesterrel és ügyintézőjével együtt. Az adományok közt volt 300 kg friss gyümölcs (alma és banán), krumpli, több, mint egy tonna tartós élelmiszer: cukor, száraztészta, konzervek, rízs, olaj, stb., a gyerekeknek csokik és további finomságok. Az önkéntes lelkészek kenyeret és csokis mogyorókrémet is vittek, amiből a gyerekeknek egy helybéli anyuka mogyorókrémes kenyeret kent, hogy megkönnyítse az izgatott várakozást. Ezalatt az önkéntesek a polgármester segítségével osztották szét az adományokat, aki a lakosokról vezetett nyilvántartásában ellenőrizte, hogy biztosan mindenkinek jusson belőlük, még annak is, aki nem tudott valamiért eljönni.

Bizony mindenkinek jutott, nagy volt az öröm és a hála. Kapott mindenki maszkot is az önkéntesektől.

Az előítéletek nélküli összefogással, egymás kisegítésével a koronavírus által okozott károkat enyhíteni lehet, és egymást segítve könnyebben a helyzet fölé tudunk kerekedni.

Az önkéntes lelkészek nemcsak egyes bajba jutottak megkeresésére reagálnak, hanem keresik a más jótékonysági szervezetekkel, egyházakkal való összefogást, hiszen így a segítség hatékonyabb lehet és sokszorozódik. Tették ezt már az erre a célra a kormány által létrehozott Segítünk egymásnak honlapon keresztül is, ami a leghatékonyabb platform arra, hogy összekösse a segíteni, adományozni vágyókat azokkal a karitatív szervezetekkel, akik a rászorulókat a legszélesebb körben elérik.

Itt jelentkezhet mindenki, aki adományozni szeretne, politikai, vallási, vagy bármi más nézeteire való tekintet nélkül. Mint ahogy a honlapon írják: „Egyesült erővel igazán nagy dolgokra vagyunk képesek.”