Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány szervezésében immár ötödik alkalommal rendezték meg a Holokauszt Emlékestet, amelynek idén is a Szcientológia Egyház díszterme adott otthont. Az esemény célja, hogy méltó módon emlékezzenek a történelem tragikus eseményeire, valamint párbeszédet indítsanak a múlt tanulságairól és azok jelenkori hatásairól.
Az est házigazdája Miklovicz Attila, a Szcientológia Egyház elnöke volt, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta: „Bár nyolc évtized telt el azóta, emlékeznünk és beszélnünk kell, hiszen azok az eszmék, amelyek a holokauszthoz vezettek, sajnos még ma is jelen vannak társadalmunkban.”
Az eseményt zenei előadás nyitotta meg: egy jazz-zongoraművész Charlie Chaplin híres „Smile” című szerzeményét adta elő, amely – bár címében a mosolyt idézi – a művész megfogalmazása szerint inkább keserédes hangulatot áraszt. Az előadó kiemelte, hogy maga Chaplin is roma származású volt, és nemcsak legendás színészként, hanem tehetséges zeneszerzőként is maradandót alkotott.
A történelmi visszatekintést egy neves történész előadása követte, aki a cigányság holokauszt alatti szenvedéseire világított rá. Ismertette a korabeli sajtó és politika szerepét abban, miként formálták az emberek gondolkodását, és hogyan vezettek a diszkriminációs folyamatok végül a deportálásokhoz.
Ezt követően egy másik történész a korabeli propaganda működését elemezte, bemutatva, hogyan készítette elő a társadalmat a zsidótörvények elfogadására. A résztvevők döbbenettel hallhatták, hogy egykor nyomtatásban jelenhettek meg olyan szalagcímek, mint „Zsidómentes Magyarországot” vagy „Hadat üzent a zsidóságnak”, és ezek milyen módon alakították a közgondolkodást. Az előadó hangsúlyozta: a média felelőssége ma is óriási, és a történelem ismerete segíthet a jelenkor kihívásainak kezelésében.
Dr. Szikinger István alkotmányjogász a gyűlöletbeszéd jogi aspektusait elemezte, rámutatva a jelenlegi szabályozás hatékonyságának korlátaira. Ismertette az amerikai és európai modellek közötti különbségeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy bár Magyarországon szigorúbbak a törvények, a gyakorlatban mégis ritkán alkalmazzák őket.
Dobos János, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnöke előadásában a pszichiátria történelmi szerepét vizsgálta a holokauszt ideológiai megalapozásában. Ismertette, hogy a fajhigiénia és az eugenikai elméletek milyen hatással voltak a korabeli politikára, és miként járultak hozzá a kirekesztés és népirtás legitimálásához.
Az est zárásaként Miklovicz Attila összegezte az előadások üzenetét: „A történelem azt tanítja, hogy nem szabad általánosítani. Nem népek, nemzetek vagy vallási csoportok hozzák a döntéseket, hanem egyes emberek. A valódi megoldás a megértésben és a párbeszédben rejlik – csak így építhetünk egy békésebb jövőt.”
