A szcientológia céljai között szerepel egy háború nélküli civilizáció megteremtése. Anékül, hogy világpolitikai fejtegetésekbe vagy értelmezésbe kezdenénk, érdemes lehet elgondolkodni, hogy a szcientológia tanítása alapján mik lehetnek egy ilyen fenyegető konfliktus alapvető tényezői.
Kicsit több mint száz évvel a Nagy Háborúnak nevezett I. Világháború, és alig egy emberöltővel az eddigi legkomolyabb pusztítást hozó II. Világháború után úgy tűnik az emberiség elfeledkezett a két Európából elindult világégés borzalmairól. Jóllehet a világ vezetőinek jelentős része a diplomáciai megoldást szorgalmazta, a szituáció sajnos mégis fegyveres konfliktussá fajult.
A szcientológia alapítója, L. Ron Hubbard, akinek közvetlen tapasztalata volt a világháborúról, rengeteget foglalkozott azzal, hogyan lehetne megelőzni ennek újabb bekövetkeztét. Tanítása szerint bármely csoport egyénekből áll össze, és az egyének döntései határozzák meg a csoport tevékenységét. Az egyének döntéseit pedig sok szempontból oktatásuk, tudásuk és gondolkodásuk tisztasága határozza meg.
A Logikák című írásában, a 24. logikában így fogalmazott:
„A filozófia, a természet- és társadalomtudományok (mint például közgazdaságtan, politika, szociológia, orvostudomány, kriminológia stb.) megoldása elsődlegesen az emberi elme problémáinak megoldásától függ.”
(kiemelés tőlünk)
Az emberi elme problémái pedig nagyban függenek attól, hogy sikerül-e az embert megszabadítani elméjének attól a részétől, amely stresszhelyzetben az analitikus erő gyengülése mellett kifejezetten olyan alacsony érzelmi állapotokkal reagál a helyzetre, mint ellenségesség, düh és gyűlölet. L. Ron Hubbard az elme ezen részének megtisztítását tartotta az ilyen konfliktusok megelőzésének egyik módjának.
Ami az emberek tudásának és tudatosságának kérdését illeti, egyetértett azzal, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának széleskörű elfogadtatása és oktatása lehet a kulcs a háborús helyzetek megelőzéséhez. Amikor az emberek elkezdik megismerni saját jogaikat az emberi faj tagjaként és tisztelni más emberek ezen jogait, akkor sokkal nehezebb lesz őket rávenni arra, hogy fegyvert fogjanak egy embertársukra valamilyen politikai vagy egyéb érdeket szolgálva. Hiszen ezen Nyilatkozat valóban „tűzben fogant”.
A Szcientológia Egyház társadalmi programjainak ezért is szerepel egyik kiemelt helyén az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának oktatása.
Sok egyéb tényező mellett pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyik legfontosabb megfigyelést, amelyet a szcientológiában a harmadik fél törvényeként ismernek.
Az érintett országok vezetőinek érdemes lenne megvizsgálni, hogy ki az a harmadik fél, aki látszólag mindkét érintett féllel jó viszonyban van, de érdekében állhat például, hogy Ukrajna, Oroszország, illetve a NATO országok pénzt, hadászati és gazdasági potenciált pazaroljanak el egy háborús konfliktusra.
Bár a hosszú távú megoldás a történelem ismeretében valóban csak az lehet, ha az emberek mindegyikének meggyőződésévé válik a háborúk értelmetlenségének valósága, és elméjük megszabadul a gyűlöletre kényszerítő tényezőktől, pillanatnyilag ki kell tartanunk amellett, hogy a józanság szavát hallassuk, és támogassuk a békés megoldást, és csatlakozzunk az olyan kezdeményezésekhez is, amit például a Katolikus Egyház vezetője hirdetett meg március 2-ára.
