2025-ben világszerte egyre többen teszik fel ugyanazt a kérdést: Mi történik velünk? Miért lesznek az emberek közömbösebbek, erőszakosabbak, agresszívebbek? Miért vesztették el sokan a bizalmukat egymásban, a vezetőkben, vagy akár önmagukban?

Az utcán nem köszönnek vissza, az autóban káromkodnak, a neten egymást gyalázzák. A családok széthullanak, a gyerekek tiszteletlenek, az emberek egyre gyakrabban szoronganak, mondván: „valami nincs rendben”.

Mi történik, és miért történik? Valóban ezt szeretnénk? Valóban ez lenne az az ideális földi lét, amelyben jól érezzük magunkat?

A kérdés jogos. De a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk.

Az első dolog, ami hiányzik: az erkölcsi iránytű

Az elmúlt évtizedekben egy olyan szó kezdett el kikopni a köztudatból, amelyet régen mindenki ismert, de amelyet ma már sokan csak félve vagy cinikusan ejtenek ki: erkölcs.

Pedig az erkölcs nem elavult, nem idejétmúlt, és főleg nem vallási fanatizmus.

Mit is jelent valójában az erkölcs?

L. Ron Hubbard a Bevezetés a Szcientológia etikába c. könyvében ezt a következőképpen határozta meg:

„A helyénvaló viselkedés kódexe, amelyet valamely népcsoport a saját tapasztalatai alapján rögzített, hogy az emberek és a csoportok viselkedésének egységes mércéjéül szolgáljon.”

Tehát, az erkölcs egy csoportos viselkedési szabályrendszer. Erre persze mondhatja valaki, hogy a „szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket”, ami valójában azokról a szabályokról szól, amelyek teljesen észszerűtlenek vagy idejétmúltak. Azonban azok a szabályok, amelyek egy adott csoport összetartozását, védelmét, egységét, fejlődését és túlélését szolgálják – magyarán észszerű és szükségszerű szabályok –, nem tartozhatnak abba a kategóriába, amit el kell vetni.

Ennek megfelelően az erkölcs az, amikor tudod, hogy egy adott csoporton belül mi helyes, és mi helytelen – és képes vagy aszerint cselekedni. Erkölcs az, amikor nem azért nem lopsz, mert valaki látja, hanem azért, mert tudod, hogy az nincsen rendben. Erkölcs az, amikor tartod a szavad, amikor segítesz, amikor tisztelsz másokat – és magadat is.

Mi is az a csoport?

Valójában már két ember is egy csoportot alkot. A pároddal, a házastársaddal ti egy csoportot alkottok. A családod is egy csoport. A barátaid is egy csoport. A cégeden belül dolgozók is egy csoport. Mint ahogy mi, magyarok is egy csoport vagyunk.

Magukról a magyarokról a saját csoportjukon belül is kialakult egy rossz kép azzal kapcsolatban, hogy mennyire negatívak, és nem megbízhatóak. De mi váltotta ezt ki? El van átkozva a magyarság? Netalán tényleg ennyire rosszak a magyarok? És ha igen, akkor miért van az, hogy annyira sok mindenben mégis kimagaslóak vagyunk?

A válasz egyszerű: a magyarság erkölcsi kódexe valahol kikerült az emberek egy részének életéből. A jó hír az, hogy nem mindenkiéből. Néha úgy érezhetjük, hogy több a rossz dolog, mint a jó, valójában azonban a jó dolgokból több van – tehát az általánosítás ebben a dologban sem állja meg a helyét.

De ki tanítja ezt ma még?

Az iskolában nincs rá idő, annak ellenére, hogy etika néven elindult egy tantárgyi kezdeményezés. Ugyanakkor az etika nem egyenlő az erkölccsel.

A médiában csak botrányt és képmutatást láthatunk legtöbbször. A szülők elfoglaltak, olykor fásultak, vagy elveszítették a saját iránytűjüket. Az influenszerek példái sokszor kifejezetten erkölcstelenek. A közösségi média káoszában bárki szinte bármit megtehet, látszólag következmények nélkül.

Mit lehet akkor tenni?

Nagyon jó a kérdés, és mindjárt ki is térünk rá, azonban előbb nézzük meg egy kicsit jobban, hogy mit is okoz az erkölcs hiánya.

A valóság: ha züllik a társadalom, züllik a közbizalom

Nem véletlen, hogy Magyarországon a lakosság több mint 70%-a úgy érzi, romlik a közbiztonság, nő az agresszió, az emberek közönyösek vagy durvák. A KSH szerint évente több ezer fiatalkorú (14–17 év között) kerül a hatóságok látókörébe erőszakos bűncselekmény miatt (például 2022-ben: 2 588 eset).

A családon belüli erőszak eseteinek száma 2011-ben mintegy 6 400 volt. Emellett az iskolai zaklatás és az online zaklatás is egyre gyakoribb jelenség, amelyek bár külön kategóriát képeznek, szintén hozzájárulnak a társadalmi bizalom csökkenéséhez. Az UNICEF 2022-es, reprezentatív felmérése alapján a magyar középiskolások 66%-a számolt be rendszeres iskolai zaklatásról, és ezen belül 42%-uk tapasztalt zaklatást mind iskolai környezetben, mind online. Emellett, egy 2020-as felmérés szerint, az érintett gyerekek 60%-át csúfolták ki online, lányok esetében ez az arány 55%, fiúk esetében 27%.

A világ más részein sem jobb a helyzet. A WHO szerint 1,5 milliárd ember él konfliktusövezetben, a Föld lakosságának több mint fele pedig alacsony közbizalommal rendelkező társadalomban él.

Ezek sokkoló adatok lehetnek, de egyrészt fontos látni, hogy lehetséges a biztonságos környezet megteremtése, másrészről a hangsúlyt valójában nem is erre érdemes helyezni. Ugyanakkor ahhoz, hogy bármit is tudjunk kezdeni ezzel a helyzettel, először szükséges látnunk, hogy mivel állunk szemben, és mi az, amit az észszerű és segítő erkölcsi szabályok elhagyása okoz.

L. Ron Hubbard meglátása erről:

„Nehéz a túléléssel próbálkozni egy kaotikus (amire a teljes összevisszaság vagy zűrzavar jellemző), tisztességtelen és általánosan erkölcstelen társadalomban.”
(Az út a boldogsághoz c. könyv, Boldogság fejezet)

Hogyan tudjuk kezelni ezt a zűrzavart, és mi a megoldás a gyűlöletre?

Vajon, ki lehet lépni ebből a világméretű problémából? Igen! L. Ron Hubbard, a Szcientológia alapítója már 1980-ban pontosan látta, hová vezet az erkölcsök nélküli társadalom. Nem azért, mert „próféta” volt, hanem mert a valóságot nézte – és mérte.

Válaszul a világméretű problémára megírta Az út a boldogsághoz című nem vallásos, erkölcsi szabálygyűjteményét, melyet úgy fogalmazott meg, hogy az bárki számára használható legyen, és 21 olyan észszerű és gyakorlati szabályból áll, amelyekre néha azt mondják az emberek, hogy „olyan magától értetődőek”. Mégis, amikor az ember mélyebben tanulmányozza, és be is tartja, majd meg is osztja őket másokkal, visszakapja azt az iránytűt, ami egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb és örömmel teljesebb társadalom felé kormányozza az emberiség hajóját.

L. Ron Hubbard így vélekedett erről:

„A régi társadalmi értékek bolygó szerte tönkrementek, és nem kerültek a helyükre új morális értékek… Az út a boldogsághoz alkalmazásával képes vagy ténylegesen megváltoztatni mindezt. Csupán annyit kell tenned, hogy folyamatosan áramoltatod ezt a füzetet a társadalomba. Mint finom olajréteg a háborgó tengeren, úgy terjed majd szét a nyugalom.”

Az ő válasza nem egy elmélet a helyzetre, és nem is vallási dogma, hanem egy útmutató, amely a józan észen alapul, és a modern ember számára íródott: Az út a boldogsághoz.

A jó hír pedig az, hogy a benne található szabályokat bárki ingyenesen és kötelezettségek nélkül áttanulmányozhatja egy ingyenes tanfolyam keretében.

Kattints ide, és kezdd el még ma.

Ha egyetértesz azzal, hogy világunknak újra szüksége van az erkölcsre, a tiszteletre és a józan észre, akkor oszd meg ezt a cikket másokkal is. Mert lehet, hogy pont most, éppen ezzel indítod el valaki életét egy jobb irányba.

Ráadásul ezzel a tanfolyammal egy olyan erkölcsi, a gyakorlatban működő, nem vallásos szabálygyűjteményt adsz mások kezébe, ami által egy jobb világot teremthetünk.

A következő részben pedig foglalkozunk majd a másik tényezővel, amelyet még a cikk elején említettünk, és ez nem más, mint az etika.

Most pedig utószóként engedd meg, hogy L. Ron Hubbard szavait idézzem, ismét Az út a boldogsághoz c. könyvből:

„Fontos vagy más emberek számára. Hallgatnak rád. Hatni tudsz rájuk.
Az ismerőseid boldogsága vagy boldogtalansága számodra is fontos.
E könyvet használva különösebb nehézség nélkül segíteni tudsz nekik a túlélésben, és abban, hogy boldogabb életet éljenek.”