November 16-a a tolerancia világnapja. Ebből az alkalomból különleges vallásközi párbeszédre került sor Budapesten, a Szcientológia Egyház Központi Szervezetének dísztermében. A rendezvény témája ezúttal az apokalipszis volt, amely évszázadok óta egyszerre ébreszt félelmet és kíváncsiságot az emberekben.

A kerekasztal-beszélgetés immáron tizedik alkalommal hozta össze különböző vallások képviselőit, hogy békés, nyitott légkörben beszéljenek a világot érintő fontos kérdésekről.

A beszélgetésen hat vallás képviselői vettek részt: egy katolikus atya, egy evangélikus teológus és lelkész, egy református tiszteletes, egy hindu tanító, egy muszlim hitoktató és egy szcientológus lelkész.

Mit jelent az apokalipszis valójában?

A résztvevők közös kiindulópontja az volt, hogy a „világvége” szó ijesztően cseng, de valójában többről van szó: az apokalipszis nem pusztulás, hanem feltárulás – egy korszak lezárása és egy új kezdet születése.

Az evangélikus teológus rámutatott: az apokalipszis eredeti görög jelentése „feltárulás”, vagyis annak megértése, hogy mi vár ránk a jövőben. A Biblia apokaliptikus szövegei – mint Dániel könyve vagy a Jelenések – sokkal inkább vigasztaló iratok, mint félelemkeltő jóslatok. A keresztény ember feladata, hogy becsületesen, hűségesen és szeretettel éljen, függetlenül attól, mikor jön el a végső idő.

A református tiszteletes szerint az eszkatológia, azaz a „végső dolgok tana” Jézus visszatéréséről szól – amelynek idejét senki sem tudja, de az biztos, hogy eljön. A világban tapasztalható háborúk, szenvedések, katasztrófák mind azt mutatják, hogy „valami közeledik”, de a hívő ember számára a legfontosabb az, hogy készen álljon, és a jó cselekedetek útját válassza.

A katolikus atya ehhez kapcsolódva kiemelte: az apokalipszis nem félelemre ad okot, hanem reményre. A végső ítélet nem a megsemmisülésről, hanem a beteljesedésről szól, amelyben Isten szeretete és igazsága végérvényesen érvényre jut. „Nem félni kell tőle, hanem felkészülni rá – méltósággal és hittel” – fogalmazott.

Más vallások szemszögéből

A hindu tanító a ciklikusság elvéről beszélt: a hindu vallásban a világ folyamatosan születik, fejlődik és elmúlik, majd újrakezdődik. Szerinte az apokalipszis nem fenyegetés, hanem inspiráció arra, hogy megtaláljuk a helyünket a világegyetemben, és ne a félelem, hanem a tudatosság vezessen.

„A mai ember rengeteget tud az anyagi világról, de keveset önmagáról. Pedig a legfontosabb kérdés még mindig ugyanaz: ki vagyok én? A Védák válasza egyszerű: lélek vagyok.” – mondta.

A muszlim hitoktató arról beszélt, hogy a Korán az „Ítélet Napját” a teremtés újraalkotásaként írja le. Ez nem egyetlen nap, hanem egy korszakváltás, amelyben az emberek számot adnak tetteikről.

„Nem az számít, mikor jön el az ítélet napja, hanem hogy mivel készültünk fel rá” – hangsúlyozta. A hívő ember feladata, hogy igazságosan cselekedjen, segítse a jót, és megelőzze a rosszat.

A szcientológus lelkész szerint az apokalipszis nem kozmikus esemény, hanem emberi felelősség kérdése.

„A legnagyobb veszélyt ma nem a természet, hanem maga az ember jelenti a bolygóra” – mondta. – A sátán vagy a démonok kísértését csak mi tudjuk visszaverni. A Szcientológiában konkrét eljárások vannak arra, hogyan tudunk megszabadulni a démonainktól, és ezek segítenek abban, hogy a helyes utat jobban felismerjük és meglássuk.”

A Szcientológia tanításai szerint a lélek halhatatlan, az ember feladata pedig az, hogy a legtöbb jót okozza életének legtöbb területén – legyen az a család, az emberiség, a természet vagy bármi, ami körülveszi, sőt a Teremtő is.

Félelem helyett a cselekvés ideje jött el

Bár a hat vallás tanításai különböző szavakkal beszélnek a „világ végéről”, a párbeszéd végére egyértelmű üzenet körvonalazódott: a világ sorsa nem pusztán külső erők kezében van.

Mindannyian felelősek vagyunk azért, ahogyan élünk, ahogyan egymással bánunk, és amit a következő generációnak továbbadunk. Így akár az apokalipszis is elkerülhető lehet.

Az esemény egyik résztvevője így foglalta össze gondolatait:

„Sokkal több ilyen párbeszédre lenne szükség. A változás ott kezdődik, hogy mindenki saját magán dolgozik, és törekszik minél több jó cselekedetre.”

Ez a vallásközi párbeszédsorozat 2018 júliusa óta rendszeresen hozza össze a különböző felekezeteket, hogy a hit, az emberi méltóság és a közös felelősség kérdéseiről nyíltan és őszintén beszéljenek.

A mostani apokalipszis témájú alkalom is bizonyította: a vallások közti párbeszéd nem a különbségek felnagyításáról, hanem a megértés és együttműködés kultúrájának erősítéséről szól.